Semmi sem baba téma…
Az Apák könyv első kiadása ELFOGYOTT!
A könyv 2. kiadása jelenleg támogatás formájában előrendelhető.
A kiszállítás előreláthatólag 2025. tavasszal várható.
Az előrendelt könyvekről számlát addig nem állítunk ki, amíg a rendelést nem tudjuk teljesíteni. Amennyiben valamilyen okból kifolyólag nem lesz további kiadás, úgy az összeget egy egyelőre nem véglegesített dátumig, utólag, vissza fogjuk utalni.
Az Apák könyv 2. kiadását az alábbi gombra kattintva jegyezheted elő:
„…a könyv korszakos, ilyen még nem volt Magyarországon.”
Az Apák című könyv esetében, két könyvet tartasz a kezedben.
Az elsőben apák történetei elevenednek meg: megható, fájdalmas, olykor sokkoló vallomások, amelyek egyszerre megrendítenek, inspirálnak és rávesznek, hogy magadba nézz. Fiatal apák mesélnek saját apjukról, akik hol csendben, hol erőteljesen hagytak nyomot gyerekeik lelkén.
A második rész egy hiánypótló útmutató, tele hasznos eszközökkel és forrásokkal, amelyek segítenek apaként helytállni. Kiemelt kulturális ajánlóval és megbízható segítő szolgálatokkal, hogy fejlődhess, szórakozhass – és tudj hol segítséget kérni, ha szükséged van rá. Nem titkolt célunk, hogy megosszuk az olvasóval az ősi, tábortűz-élményt, amit apás közösségünkben átéltünk.
És hogy felerősítsük:
nem is olyan csendes már az apaforradalom!
Bácsi Péter, világ- és Európa-bajnok, olimpikon birkózó
Balatoni József – Jocó bácsi világa
Dingir Inanna (László Károly), ketrecharcos, párkapcsolati tanácsadó
Janklovics Péter, színész, humorista
Kassai Lajos, lovasíjász
Kiskovács Attila, imprószínész, a Momentán Társulat alapító tagja
Lackfi János, József Attila-díjas költő, író
Őze Áron, Jászai Mari-díjas színész, rendező
Péterfy Gergely, József Attila-díjas író, forgatókönyvíró
Puzsér Róbert, különvált szülő, publicista, kritikus
Süveges Gergő, újságíró, az www.apakulcs. hu alapítója
Steigervald Krisztián, generációkutató
Szobácsi Gergő, humorista, Saras tócsákban ugrálni podcast
Az Apákat az alábbi gombra kattintva már megrendelheted:
„2024. apák napja után egy nappal a Baba-Apa Facebook-csoportban az egyik csoporttársunk megosztotta szeretetteljes gondolatait az egy éve elment apukájáról Utolsó utáni apák napja címmel.
Története apák ezreinek szívében nyitotta fel az emlékezés faládikóit, melyekből végül mintegy százharminc esetben nem csak előkerültek az emlékek és érzések, hanem a csoportban meg is megosztották őket.
Rokonaink, barátaink, kollégáink, a villamoson, a létrán, a volán mögött, az irodában minden reggel látott idegenek, apatársaink történetei ezek, amelyek a lélek mélyéből, személyiségünk legbelső rétegeiből szólalnak meg – hol csendesen, hol viharosan, hol lélek melengetően, hol traumatikusan, de mindig őszintén és tisztán.
Még hogy a férfiak, az apák nem beszélnek az érzelmeikről… Ha jól figyelünk, mozdulataikban, a kimondott vagy épp elhallgatott szavaikban, nevetésükben, homlokráncaikban, halántékukon lefolyó verejtékcseppjeikben, gyermekeikre, párjukra vetett aggódó-törődő tekintetükben ott rejlik a szeretet, a féltés, a múlt és a jövő, és mindenek felett, a biztonságos, boldog élet megteremtése iránti erőfeszítések garmadája.
Ha pedig meghallgatjuk őket, az apák beszélnek is az érzéseikről. Mi pedig tizenhétezren meghallgattuk egymást. Nem minősítettük, csak – meghallgattuk egymást. Reagáltunk, de nem adtunk tanácsokat kéretlenül. Beszélgettünk. Fegyelmezetten. Együttérzően. Mint férfi a férfival. Mint apa az apával. Ősi, tábortűz-élmény volt.”
„Fontos olvasmány, számos üzenettel. Egyrészt, tudja meg mindenki, aki úgy érzi, hogy folt esett a gyerekkorán, vagy aki a szülei hiányosságait pallosként érzi a feje felett: nem vagyunk ugyanazok, mint a szüleink.”
Terjedelem: 298 oldal.
Szerkesztették: Tóth Adorján – Street Gábor Huba
Kiadja a Baba-Apa csoport.
Az alábbi gombra kattintva kérheted:
Először is, a színek, az alapok.
Próbáltunk a már jól megszokott, kezdeti borítótól eltérő verziókat, de képzeljétek el: nem tudunk választani. Annyira a szívünkhöz nőtt az eredeti, csak munkaverziónak induló borítókép, hogy minduntalan visszatértünk hozzá. És ha már ennyire érzelemdús ez az egész, engedtünk a „jeleknek”: nem változtattuk meg gyökeresen azt, ami már bevált.
Maradtunk a már megkedvelt okker-szerű alapszínnél (aminek az is előnye, hogy a legtöbb könyv mellől szinte „le fog ugrani a polcról”), tovább hagytuk érvényesülni a feketét is (ami némi komolyságot is kölcsönöz az Apáknak, amit meg is érdemelnek mind a történetek, mind az egész téma), a design/grafika oltárán áldozva pedig szimbólumokat terveztünk a borítóra.
-A gyertya egyszerre lehet ünnep és gyász.
-Az üveg az alkoholizmus, és más (akár mentális) betegségek-függőségek jelképe.
-A torka szakadtából üvöltő fej-alak a bántalmazásnak, az erőszaknak, a jelenlét hiányának, az eszköztelenségnek és összességében, a fájdalmas apa-gyermek kapcsolatnak a szimbóluma.
-A gyermeke felé kezet nyújtó apa-figura pedig, pont az előzővel ellentétben, a szeretetteljes, támogató apa-fia kapcsolatot, valamint az önreflektív és a saját gyerekeinek meleg, biztonságot jelentő légkört biztosító apatársainkat testesíti meg: akik maguk is írtak a könyvbe a saját apjukról.
Így az olvasó már a borítón szembesül annak a kvintesszenciájával, ami néhány oldal múlva, jó eséllyel, őt is elementáris erővel fogja … mellbevágni? Megríkatni? Elgondolkodtatni? Hálára ösztönözni?
Kinek, mi.
Kispéldányszámú könyvünket az alábbi gombra kattintva rendelheted meg:
